Két évszázados hagyomány
Híres
búcsújáró helyen, a Bonyhádtól (Bátaszék felé) nyolc kilométerre található
Grábóc kolostoránál jártak az Újszentiváni Szerb Közösségi Egyesület tagjai. A
zarándokok főként Magyarország szerb településeiről érkeztek a Péter napi
búcsúra. De jöttek Szerbiából és Romániából is. A magyarországi szerb ortodox
püspök és vendég főpapok miséztek e jeles napon. Ilyenkor felelevenednek a régi
szokások, a körmenet, a kalácsáldás és vecsernye.
A grábóci szerb kolostor jelentősége
messze túlmutatott a megye határain. Az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi
és vallási központja volt, egy valóságos "magyar Athosz". 1585-ben
alapították és innen kezdve 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig (néhány
háborús évet leszámítva) folyamatosan működött.
A jelenlegi templom 1736 és1741 közt
épült. Tornya és kupolatornya 1796-ból származik. A kolostor
művelődéstörténeti
szerepének megfelelően művészileg is kiemelkedő alkotás. Ikonosztáza 1768-ra
lett kész, képeit Vasilij Osztojity, újvidéki festő készítette. A freskók
1784-85-ben készültek az ugyancsak újvidéki Andrej Saltist vezetésével.
A templomot és az időközben szociális
otthonná átalakított kolostort 1994-ben a szerb egyház ismét birtokba vehette.
Műemléki védelem alatt áll a templom feletti domboldal szerb temetője is, ahol
még néhány 18. századi keresztet is láthatunk. Nemrégiben Szilágyi Mihály írta
meg a grábóci kolostor történetét.
Grábóci búcsú
A pravoszláv (ortodox) naptár szerinti
Péter-Pál napján rendezik a grábóci búcsút, amelyen hagyományosan több száz
magyarországi, szerbiai, romániai és horvátországi szerb ad egymásnak
találkozót.
A két évszázados múltra visszatekintő
kolostori összejövetel, azaz "monastirski zbor" Péter és Pál apostolt
dicsőítő szentmisével kezdődik. Az istentiszteletet körmenet követi, majd búza-
és kalácsszentelést tart a bánáti püspök. A dióval, mazsolával készült csemegét
agapészerűen szétosztják a hívek között, akik a templom melletti téren
sütnek-főznek maguknak.
A tompán zúgó földalatti harang
A búcsú azt a nemes célt szolgálja, hogy a
magyarországi szerbeket egybegyűjtse. A szerbeknek
Trianon után történt
átköltöztetése nyomán sok olyan szerb él főleg Horvátországban, akiknek
Magyarországon voltak az ősei. Az utóbbi években egyre többen zarándokolnak a
határon kívülről is.
Egy legenda szerint, a kolostortól
nem messze, egy valamikori templom alatt lehet elásva az a harang, amely újhold
idején tompán zúg a föld alatt. A hely közelében régen, nyári holdvilágnál
tündérek találkoztak, hosszú hajukat fésülték, és kólót táncoltak.
Dunai Józsefné
Újszentiván Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Megjegyzések
Megjegyzés küldése